Napirenden kívüli felszólalás

HORN GYULA miniszterelnök: Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim!

Engedjék meg, hogy a gyász és a megemlékezés óráiban is aktuálpolitikai kérdésekről szóljak. Mint ismeretes, ennek a kormánynak alapvető feladata az ország biztonságának és politikai stabilitásának fenntartása és erősítése.

A Magyar Köztársaság nem sodródott bele a térség fegyveres összeütközéseibe, és ezért mind az előző, mind a mostani kormány sokat tett.

Az elmúlt 15 hónap alatt jelentős előrelépés következett be a jószomszédi viszony ápolása és az együttműködés erősítése terén Ausztriával, Szlovéniával és Ukrajnával. Nyugodtan mondhatom, hogy az elmúlt 15 hónap során fordulat következett be a magyar-szlovák viszonyban. Ma a vitás kérdések megoldása és az együttműködés erősítése van már napirenden. Romániával magas szintű és ütemű a politikai, gazdasági kapcsolataink fejlődése, és azokon a feszültségeken, amelyek terhelik a viszonyunkat, kétoldalú kapcsolatok keretében, tárgyalások útján próbálunk úrrá lenni és elmozdulni a problémák megoldása felé.

Soron következő feladataink közé tartozik, hogy erősítjük a jószomszédi viszonyt Horvátországgal. El kívánunk mozdulni a holtpontról a Magyar Köztársaság és a Jugoszláviai Szövetségi Köztársaság közötti viszonyban, tehát a Kis-Jugoszláviával fennálló viszonyban. Tájékoztatni kívánom a tisztelt Országgyűlést és a közvéleményt, hogy ezekben a napokban miniszterelnöki látogatásra kerül sor Zágrábban és Belgrádban.

Mi indokolja ezeket a látogatásokat? Először is az, hogy úgy ítéljük meg a nemzetek közösségével együtt, hogy új, mondhatni befejező szakaszához érkezhet a délszláv válság befejezése, a háború beszüntetése.

Esély van erre – garancia persze nincs -, és rendkívül fontos, hogy az elkövetkező másfél hónap során, november 30-ig magunk is hozzá tudjunk járulni ennek a folyamatnak a végigviteléhez. Azt hiszem, külön nem kell hangsúlyozni, hogy Magyarország mennyire érdekelt a béke megteremtésében – nemcsak mint szomszédos ország, hanem mint az EBESZ elnöke is. A magunk részéről élni kívánunk ezekkel a lehetőségekkel.

Másodszor: a béke megteremtésének, építésének feltétele és egyben eszköze is a gazdasági újjáépítéssel való foglalkozás a délszláv államokban, az, hogy beinduljon az újjáépítés. A Magyar Köztársaság ebben részt kíván venni, sőt hozzá szeretném tenni: készek vagyunk integrálni más országok ezzel kapcsolatos kormányzati törekvéseit is, hiszen erről is szó van. Önök előtt köztudott, hogy nagyon súlyos veszteségek érték az országot a délszláv konfliktus kirobbantása, kirobbanása óta. Konkrét gazdasági veszteségeink 1994 végén elérték a 2 milliárd dollárt; azóta tovább nőnek a veszteségeink – nem számítva a tranzitforgalom leállásából keletkezett veszteségeket A béke megteremtése ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy hazatérjenek a menekültek, mert ez ugyancsak egyik feltétele és célja a béke megteremtésének. Magyarország ebben is közvetlenül érdekelt, hiszen jelen pillanatban mintegy 25-30 ezer menekült tartózkodik nálunk, akik a volt Jugoszlávia területéről menekültek ide.

Harmadszor és nem utolsósorban: a vajdasági és a horvátországi magyarság védelme, helyzetének javítása, illetve rendezése érdekében mindent meg kívánunk tenni. Mindez azonban alapvetően függ attól, hogy miként alakulnak a kétoldalú viszonyaink elsősorban Horvátországgal és Szerbiával, illetve Kis-Jugoszláviával. Szeretném aláhúzni, hogy a magyar kormány ellene van minden olyan törekvésnek, amely változtatni kíván az ott kialakult etnikai összetételen, struktúrán, és rendkívül érzékenyen reagál mindazokra a jelenségekre – különösen az utóbbi időben felbukkanó jelenségekre -, amelyek az etnikai összetétel megváltoztatását célozzák.

Nos, mindezek az érdekek és célok indokolják a zágrábi és a belgrádi látogatást. Meg szeretném jegyezni, hogy a látogatásról konzultáltunk nyugat-európai partnereinkkel, akik messzemenőkig egyetértenek ezzel; a holnapi nap folyamán pedig tárgyalni kívánunk a szerbiai, illetve a vajdasági és a horvátországi magyarság képviselőivel. Szándékunk az is, hogy a külügyi bizottságon keresztül tájékoztassuk majd a tisztelt parlamentet a látogatások, a megbeszélések eredményeiről.

Mindezzel kapcsolatban szeretnék kitérni arra is, hogy a külső biztonságunk erősítése növelheti a belső politikai stabilitást is. Nyilvánvaló, azt hiszem, mindenki előtt, hogy a stabilitás nélkül nem oldhatjuk meg a rendkívül súlyos belső pénzügyi, gazdasági feladatainkat.

Mindezzel kapcsolatban hadd mondjak valamit: a magam részéről nem tekintem ellenségnek azokat, akik – a demokratikus szabályokat tiszteletben tartva – ellenünk tiltakoznak – szívük joga. Tudomásul vesszük, tudomásul veszem, hogy nem mindenki fogadja el azt a kényszerhelyzetet, amelyben a kormány kénytelen cselekedni, és amelyben cselekedni kell feltehetően még jó néhány esztendőn keresztül. Nagyon szeretném aláhúzni azt is, hogy a kormány – vagy ez a kormánykoalíció – nincs válságban… (Moraj a jobb oldalon. Közbeszólások.)..; annak ellenére sincs, hogy válságot kell kezelnie és az átalakulást vezényelnie. A belső vitáink a kormányon belül arról szólnak, hogy miként tegyünk eleget azország előtt álló hazai és nemzetközi követelményeknek.

Ez a kormány kész és képes befogadni mások javaslatait is. Mindazokról a javaslatokról, amelyeket az ellenzék, a szakmai és az érdekképviseleti szervezetek megfogalmaznak, készek vagyunk tárgyalni, tárgyalásokat folytatni. A lényeg az, hogy ezek a javaslatok az ország igazi – és jelen körülményeink között megvalósítható – érdekeit szolgálják.

Úgy hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy most különösen fontos a közélet szereplőinek józansága. Egyetértek azokkal az ellenzéki – a közelmúltban megjelent – nyilatkozatokkal is, amely nyilatkozatok önmérsékletre biztatnak, önmérsékletre biztatják a közélet szereplőit.

Tüntetni, tiltakozni állampolgári jog; viszont indulatokat gerjeszteni vagy embereket egymásnak ugrasztani és rájátszani az amúgy is nagy nehézségeinkre: felelőtlenség. (Egy hang a bal oldalról: Így van! – Zaj a jobb oldalon.) Ezt azért szeretném aláhúzni, mert ezt a jelenséget tapasztaljuk az október 22-ére tervezett tüntetés szervezői részéről. (Moraj az ellenzék padsoraiban. – Egy hang a bal oldalról: Hiába beszéltek!) Ebben az országban tényleg sok az elégedetlen ember, sok az elkeseredett – megértjük őket. A kormánynak is, a kormánykoalíciónak is, mindannyiunknak nagyon kemény, gyötrelmes feladatot jelent a pénzügyi-gazdasági stabilizáció végigvitele – de az alapvető nemzeti érdek, hogy senki se gyengítse meg a politikai stabilitást!

Nagyon bízom abban, hogy a tisztelt parlament segít abban, hogy elhatárolódjunk ezektől a jelenségektől és törekvésektől. Ez a kormány, ez a kormánykoalíció csak a demokratikus intézmények erősítése jegyében működhet – ez viszont csak demokratikus eszközökkel biztosítható. Ezt az utat járjuk, és erről nem kívánunk letérni. Mindenben számítunk önökre, a magyar választópolgárok felelős képviselőire.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Nagy taps a kormánykoalíció padsoraiban.)